Életrajz

Éles István – humorista, parodista, előadóművész/1977/, tanító, amatőr színházi rendező/1982/, látszerész/1974/, futball bíró/1970/gy
1954. Febr.27. – Budapest,
1960-62: Hunyadi János Ált. Isk. – Zugló,
1962-63: Szent István téri Ált. Isk. – Lipótváros,
1963-68: Csanády utcai Ált. Isk. – Újlipótváros,
1968-72: Kölcsey Ferenc Gimnázium – Terézváros,
1972: Kölcsey Ferenc Gimnázium – érettségi,
18 évesen háromszorosan is érettségiztem. Az igazi érettségim közepesen sikerült: magyar – 4-es, matek – 2-es, történelem – 4-es, német – 3-as. tkff 1fA szakmai érettségim csúfos kudarc volt, ugyanis a Színművészeti Főiskolán már az első rosta-vizsgán minden eldőlt.
1971-72: Ki mit tud? Úgy 7-8 éves koromtól utánozgattam és 72-re már hozzávetőlegesen 50-60 rádióból/TV-ből/színházból ismert embert tudtam /jól-rosszul/ megjeleníteni. Talán ők voltak a legérdekesebbek a közönségnek is, meg nekem is. Louis Armstrong, Feleky Kamill, Tom Jones, Kádár János, Kellér Dezső, Pécsi Sándor,

Kibédi Ervin, Honthy Hanna, Kazal László, Engelbert Humperdinck,

Latinovits Zoltán, Lőrincze Lajos, Máté Péter, Rátonyi Róbert, Szécsi Pál.
A harmadik érettségim a Ki Mit Tud volt, mely 1971 őszétől 1972 tavaszáig tartott és igazi diadalmenet volt. Ám olyannyira nem viseltem okosan a sikert, hogy a TV-ben már, tulajdonképpen magamat buktattam meg. Tudtam, hogy nyerni fogok és ebben olyan biztos voltam, hogy a tuti, siker számokat tartalékoltam a középdöntőre és a döntőre, helyettük egy nem teljesen begyakorolt, új műsort adtam elő, kicsit nagyképűen és nagyon náthásan. Annak ellenére, hogy nem voltak túl jók a hangok /egy parodistánál ez mégiscsak szempont/ a zsűri még így is vacillált, de végül is a versenytársat díjazta… Nem érezték meg, hogy a produkció egyszeri, a tehetség viszont garancia lehet a későbbi fordulókra.

Még ma is kissé irigykedve gondolok azokra a pályatársaimra, akik már akkor elkezdhették karrierjüket. Például ők: Szűcs Judit, Bódy Magdi és a Mikrolied együttes, Csepregi Éva és a Kócbabák, Révész Sándor és a a Generál együttes vagy a Bumerángos Boros Lajos és a jódlis Forgács Gábor…
Ezzel szemben nekem így folytatódott…
1972-74: Bolyai János Szakmunkásképző Intézet – látszerész – Szakmunkás Bizonyítvány
1974: Déry Tibor: Felelet – TV-film sorozat, Rendezte: Zsurzs Éva, – epizód szerep: Pufi
1975: Áldd meg az állatokat és a gyermekeket – amerikai film – Rendezte: Stanley Kramer Szinkronrendező: Csákány Márta, – Sammy Shecker magyar hangja
1976: Riporter kerestetik, – a legjobb 24-be jutottam, de a TV-be már nem.

1976-77: Ki Mit Tud? – megint – vagyis nem adtam fel. Tudtam, hogy a sorsom, arra rendelt, hogy ezt a különleges képességet kell használnom és a lehető legmagasabb szinten művelnem. Ha csak a hangot és a stílust tudom, akkor azt, ha a személyiséget és a lélek mélyebb rétegeit is, akkor azt kell visszaadnom, megmutatnom. Noha egyre sikeresebbek voltak a műsoraim, a sors most sem volt hozzám kegyes. Sikeresen vettem az akadályokat, ám, amikor már a TV-be jutás volt a tét, a válogató egyik legnagyobb közönségsikert arató számával sem mehettem tovább, mert a szerkesztő ekkor közölte a zsűrivel, aki már egy korábbi Ki Mit Tud?-on TV-be jutott, az nem kaphat újabb lehetőséget.
No comment! Azaz, hogy mégis: Idevág egy Humorfesztiválos történet: megesett, hogy egy azóta is töretlenül népszerű pályatársam /aki már 82-ben is döntős volt/ 1990-ben – a középdöntőben –  egy nem túl fényes számmal jelentkezett és nagyon afelé hajlott a zsűri, hogy kiejtené, mire Farkasházy térdenállva könyörgött nekik, higgyenek benne, a döntőben ismét jó lesz… És az lett. Mindketten nyertünk. Nekem 72-ben nem volt ilyen szerkesztőm és zsűrim. A döntés /kis túlzással/ 18 évre vetett vissza, ha abból indulok ki, hogy 1990-ben – a Humorfesztiválon – juthattam ismét az igazi siker közelébe.

Azért némi elégtételt érzek – még ennyi év után is – hiszen bizonyos kategóriákban – így az enyémben is – a Ki Mit Tud? győzelem együtt járt a Működési Engedély megadásával. S miután engem eltanácsolt az akkori Ki Mit Tud? fura ura, rá másfél évre, saját jogon, vizsga körülmények között szereztem meg az Előadóművészi Működési Engedélyt. Ami persze, csak fellépésre jogosított, országos ismertségre és népszerűségre nem… De ami késik, az nem jön azonnal…
1977-78: sorkatonai szolgálat Pápán – tervtábla kezelő, diszpécser – rendfokozat: honvéd
1977: hivatásos előadóművész – úgynevezett ORI engedély – parodista kategóriábanMűködési Engedély - kitakarásos1978-82: Budapesti Tanítóképző Főiskola – tanítói diploma /ének-népművelés/
1978: – Kazinczy emlékérem – a szép beszédért – pedagógusjelöltként
1983-88: Duma-Duó (Horváth Szilveszterrel) – csak nem mi találtuk fel a Dumaszínházat?,
1989-2007: Magyar Rádió – Rádiókabaré
1990 a Magyar Rádió III. Humorfesztiválja – fődíj (Horváth Szilveszterrel)
Telt-múlt az idő. elröppent 12 év. S a rendszerváltás évében ránk talált a Humorfesztivál. Valahogy mi is fődíjasok lettünk – azaz győztesek. Majdnem úgy, mint 8 évvel korábban a Markos-Nádas duó. Ők is külön indultak és együtt érkeztek. Mi is külön jelentkeztünk, és minket is a szerkesztők “ültettek egy csónakba”. Persze, nekünk akkor már volt öt évnyi közös múltunk meg egy nyerő emberünk, bizonyos dr. Torgyán József. Rajta kívül még a következő kiválóan megjeleníthető karakterek csatlakoztak a korábbi utánzott listához: Antal Imre, Bródy János, Darvas Iván, Faludy György, Hankiss Elemér, Hofi Géza, Kállai Ferenc. Koltai Róbert, Őze Lajos,

Presser Gábor, Sándor György, Spéter Erzsébet, Vitray Tamás /lentebb/
1991-96: Mikroszkóp Színpad,
1992: Torgyántól Hankissig – Kazetta és LP – azaz -/bakelit/ nagylemez (Horváth Szilveszterrel)
1992: Roncsfilm, Rendezte: Szomjas György, epizód szerep: Ede

1992-től Uborka, Szeszélyes évszakok, Parabola, Friderikusz show, Szatelit, Bongó, Esti showder, Activity, Szulák show, Névshow-R, Frizbí stb.
1993: Kabaré – Kazetta (Horváth Szilveszterrel)
1994: Hangjáték – Kazetta (Horváth Szilveszterrel)
1997: Nívódíj /a későbbiekben Bonbon díj néven/ – Magyar Rádió
1998: Az Éles nem habostorta – Kazetta, CD,
1999: Bonbon díj – Magyar Rádió
2000: Bonbon díj – Magyar Rádió
2001: Bonbon díj – Magyar Rádió
2002: Bonbon díj – Magyar Rádió

2002: Karinthy-gyűrű – Magyar Rádió – A Karinthy-gyűrűt minden év Június 24-én – Karinthy Frigyes születésnapján – adják át, annak az előadónak, szerzőnek vagy szerkesztőnek, aki az előző évadban a legjobbat nyújtotta és a legtöbbet tette a Magyar Rádióban a Hallgatók jókedvéért. Ebbe a társaságba bekerülni, valamelyest is méltónak bizonyulni az elődökhöz, nem csak kitüntetés, de valódi rang is. Talán ilyen érzése lehet egy brazil labdarúgónak, ha a válogatottban felhúzhatja a 10-es számú mezt, amit valaha Pelé viselt. Amikor megkaptam, azt mondtam, igazából az minősít majd, ki kapja meg utánam. Nos, nagyobb jutalmat ebben a vonatkozásban sem kaphattam volna a Karinthy-gyűrűt odaítélőktől, hiszen a következő az a Sándor György lett, akire vagy negyven éve, mint Mesterre nézek fel. Talán érdemes végigtekinteni ezen a tablón. Igaz, nem érettségiztünk belőle, de valamennyien Karinthyt húztunk…

75 Marton Frigyes      76 Komlós János      77 Szilágyi György            78 Somogyi Pál

1975-Marton Frigyes  1976-Komlós János  1977-Szilágyi György  1978-Mikes György és Somogyi Pál

79 Hofi Géza                  82 Tabi László      83 Peterdi Pál

1979: Hofi Géza  1980: Kaposy Miklós  1981: Moldova György  1982: Tabi László  1983: Peterdi Pál

84 Sas József      85 Verebes István      86 Farkasházy Tivadar      87 Karinthy Ferenc      

1984: Sas József 1985: Verebes István 1986: Farkasházy Tivadar 1987: Karinthy Ferenc 1988: Nagy Bandó

89 Sinkó Péter            91 Markos György            92 Déri János

1989: Sinkó Péter  1990: Trunkó Barnabás  1991: Markos György, Nádas György  1992: Déri János

93 Selmeczi Tibor      94 Boncz Géza      95 Kern András      96 Fábry Sándor      

1993: Selmeczi Tibor 1994: Boncz Géza 1995: Kern András 1996: Fábry Sándor 1997: Majláth Mikes László

98 Koltai Róbert      99 Bajor Imre      00 Gálvölgyi János      01 Megyesi Gusztáv      02 Éles István

1998: Koltai Róbert  1999: Bajor Imre  2000: Gálvölgyi János  2001: Megyesi Gusztáv  2002: Éles István

A gyűrű így néz ki: K-gy 1 b – az egyik. A másik meg így: K-gy 2 b 

Be kell valljam, nekem két Karinthy-gyűrűm van. De nem arról van szó, hogy lenne egy jobboldali és egy baloldali, vagy egy népies és egy urbánus, netán egy hivatalos és egy alternatív Karinthy-gyűrű. Csupán az a helyzet, hogy nekem sem tetszett a fazonja-formája. Ugyanis, amikor 2002-ben átvettem, Trunkó Barna gratulációja mellett megjegyezte, hogy szerinte az ötvös a Lakihegyi Adót minden évben egy kicsit dagadtabbra metszi, és hogy erről a rajzolatról már nem az Adótorony jut az ember eszébe… Köszöntem a szíves észrevételt és terveztem egy másikat. Ezt hordom ma is. Zárójelesen megjegyzem, hogy egy korábban Karinthy-gyűrűt kapott kollégám – látva az enyémet – azt mondta, ha ilyen lenne az övé is, szívesen hordaná. Nos! Én felajánlom a Magyar Rádiónak /ill. a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit ZRT-nek/ a gyűrűm fazonját… De folytassuk a listát…

03 Sándor György      04 Litkai Gergő            06 Maksa Zoltán      07 Garas Dezső

2003: Sándor György  2004: Litkai Gergő  2005: Tóth Tibor  2006: Maksa Zoltán  2007: Garas Dezső

Garas Dezső az az ember, akinek lehetett volna, de mégsem lett Karinthy-gyűrűje és mégis Karinthy-gyűrűs. A dolog úgy esett, hogy 2007-ben, a Magyar Rádió átalakításának következtében, drasztikusan lecsökkent a kabarénak jutó műsoridő, valamint átszervezték a Rádiókabaré szerkesztőségét is, s ott már Farkasházynak nem maradt hely. Ezek ellen tiltakozva Garas Dezső nem vette át a neki ítélt gyűrűt. Ám az események olyan gyorsan zajlottak, hogy az én felkérésem még élt az Ő köszöntésére a Rádiókabaré /immáron egyedüli/ szerkesztőjétől – Sinkó Pétertől.

A kérés az volt, hogy emlékezzek meg azokról a kiváló színészekről, akik nevüket és játékos zsenijüket adták a magyar kabaréhoz – esetleg a Rádiókabaréhoz is. Én az itt hallható Heltai vers-átiratot szerettem volna előadni, – a Nemzet Színészét – Garas Dezsőt köszöntendő, akinek két csodálatos alakításából pl. azt tudhattuk meg, hogy „Egyedül nem megy…” meg azt, hogy „Kell egy csapat!”. De a vers elmondására már nem kerülhetett sor… Csak itt és most. 

Heltai Jenő: A humorista című versének átiratát Latinovits Zoltán, Darvas Iván, Kabos Gyula , Feleki Kamill, Básti Lajos, Őze Lajos, Rátonyi Róbert, Szendrő József, Páger Antal és Pécsi Sándor hangján igyekeztem elmondani…

08 Kovács András Péter      09 Kőhalmi Zoltán      10 Bödőcs Tibor      11 Hadházi László      12 Varga Ferenc

2008:Kovács András Péter 2009:Kőhalmi Zoltán 2010:Bödőcs Tibor 2011:Hadházi László2012:Varga Ferenc

13 Badár Sándor          14 Szomszédnéni Produkció          15 Aradi Tibor         Szokeandras

2013: Badár Sándor 2014: Szomszédnéni Produkció – Tóth Szabolcs és Bálint Ferenc 2015: Aradi Tibor  2016: Szőke András

De térjünk vissza életem rajzának fonalához – hogyan folytatódott Karinthy-gyűrűvel az ujjamon…
2002-04: Mikroszkóp Színpad – ismét
2003-2004: Bonbon díj – Magyar Rádió
2004: Éles Rádiókabaré – bestofpesta – Kazetta, CD,
2005: Éles Rádiókabaré 2 – bestofpesta – Kazetta, CD,
2006: A duzzogó népet szolgálom – előadói est, Veszprém – Pannon Várszínház
2008: A duzzogó népet szolgálom – előadói est, turné a Partiumban, Szatmárnémeti, Nagykároly, Máramarossziget, Csanálos, Szilágykraszna
Ekkorra már több százas listáról válogathattam, hiszen az egyre erősödő bulvár valamint celeb világ is tálcán kínálta magát, és epekedett azért, hogy paródiák készüljenek róluk. Egyébként ők a paródia készítés legnagyobb kihívásai! Mert azt a kérdést teszik fel nekünk, hogy, hogyan lehet még ízléssel szólni a már általában ízléstelenről… És akkor a közélet és a politika által szállított jelenségekről még említést sem tettem… Na, itt és most nem is fogok. Majd, talán a műsorokban… Addig is, álljon itt egy lista azokról, akiket a 2000-es években érdemes volt “utánozni”… Bánffy György, Charlie, Eperjes Károly,  

Gregor József, Payer András, Elvis Presley, Gyurcsány Ferenc, Kuncze Gábor, Orbán Viktor,  Raksányi Gellért, Szörényi Levente, 

Váncsa István, Havas Henrik, Koós János, Zorán Sztevanovity

2008: Mi is csináljuk a fesztivált – „a velünk élő Táncdalfesztivál” Bach Szilvivel /lentebb/
2008-2010: Telekabaré /a Poén! Csatornán/
2009-2010: Mikroszkóp Színpad – Akarsz róla beszélni? – Éles István retrókabaréja. Különös “adománya” a sorsnak, hogy a Mikroszkóp Színpad utolsó előadása volt a miénk – 2010 Március 28-án. /Ezt követően – Verebes István vezetése alatt – Kabaré 24 volt a neve, míg a Thália Színházzal való összevonása óta a MikroSzínpad névre hallgat/

2011: Reszkessetek Celebek! – zenés előadói est – a celebvilágról
2013: Ratkó-Retró-Party – Ajándékműsor a Ratkó gyerekek 60. születésnapjára
458689_294642655_big2014-2015: Bethlen téri Sinház/Stand up Brigád – Egy bolond négyet csinál – Beleznay Endrével, Szép Bencével, Ürmös Zsolttal
2015: Ratkó-Retró-Party a Poptarisznya.hu internetes rádióban – szerkesztő-műsorvezetőként – az ötvenes években született nagy generáció szórakoztatására.

2015: Nem engedek a 48-bólGuinness Világrekord kísérlet Budapesten48 éve szól a My way – most 48 magyar hangon – énekesek és színészek énekelnek egy-egy versszakot /önmagukról/ a dal mintegy 8-10 változatában

2015-2016: Bethlen téri Sinház/Stand up Brigád/ –  A hallgatás ÁFA – A bemutató október 15-én volt… Beleznay Endrével, Köllő Babettel, Szép Bencével, Ürmös Zsolttal…Hallg Plak b2016 február 20 – vendégjáték a Vidám Színpadon. Hallgat b2016-17 Dumakaberé az ATV-n, Rádiókabaré, Betlen Téri Színház és országjárás a Mistral, a HumorSzervíz, a DumaSzínház, a Horizont, a Joyride és más műsorirodák szervezésében. 

2017 tavaszán megjelennek a Ratkó dalok, melyeknek két elkövetője van: a zeneszerző – Judt István, és a szövegíró: na az meg én vagyok.